EZ A VILÁG?

Milyen az a világ amiben most élünk? Megbízhatatlan emberek, a technológia a technológia hátán, üres szavak, határozatlan mondatok. És mi emberek mondjuk azt, milyen rossz a mai világban élni, miközben mi tettük olyanná, amilyen. Kétezer-tizenhatban élünk, ahol az emberek elvárják mástól, hogy tökéletes legyen, és maximálisan teljesítsen, miközben ő még a felét se érte el, mint a másik. A világnak sosem leszel eléggé jó, hisz mindenki a másikban keresi hibát, de hát ilyenek vagyunk. Aztán ott vannak a fiatalabb generációk, akik jelenleg élik a tizenkettedig-tizenharmadik életévüket, és azt mondják egymásnak, hogy inkább a múltban szeretnének élni. Miért? A múlt a legmocskosabb emberi dolog, amit valaha is láttam, ismertem. Háborúk, forradalmak, jobbágyság és még sorolhatnám. Ha egy  21. századi embert visszaküldenének az időben – ha lenne rá lehetőség – nyilván öngyilkos lenne, ha ott kéne eltöltenie akár egy napot is. Attól függetlenül, hogy milyen ronda világ a mostani, semmi ahhoz képest, ami rég volt. Inkább tegyük össze a kezünket, amiért ilyen elfogadó világban élünk, ahol engedélyezik a melegházasságot, (már ahol engedélyezik), nincs halálbüntetés , és nincs háború (kivételek). Sokkal elfogadóbb világ lett, és ez az egyik dolog, amiért szeretni tudom. 

jj

BONGIORNO EMBEREK! 

Az elmúlt három – négy hétben egyáltalán nem voltam aktív, ez ugye annak köszönhető, hogy Olaszországban voltam. Olaszország északnyugati részén voltam egy Asti nevezetű városban, szakmai gyakorlaton. Nagyon vártam már ezt az utazást, Bécsből Milánóba repültünk, és sikerült kicsit úgymond’ feltérképezni a várost, és a látvány valami káprázatos. Az a típusú ember vagyok, aki jobban szereti az ilyen nagy történelemmel rendelkező városokat, ahol sok a látnivaló, mint például a tengerpartot. 

Milánó az egyik leggyönyörűbb város, ahol eddig jártam, persze még mindig London viszi nálam a prímet, de Milánó maga a divat városa, és ezért is nagyon elvarázsolt. A gyönyörű régi épületek, a Dóm, a rengeteg nevezetesség. Úgy érzetem magam, mintha a mennyországban lennék. 

A Dóm melletti épületbe belépve azt hittem már tényleg a mennyországi mennyországban vagyok, hisz hatalmas fashionista vagyok, és ott abban az épületben (Galleria Vittorio Emanuele II) ott volt az összes (nagyjából) kedvenc divatmárkám üzletei, mint a Versace, Prada, Louis Vuitton, és még sorolhatnám. Ezeknek a gyönyörű üzleteknek nem is találhattak volna ennél szebb helyet. 

A második ott töltött hétvégén az olasz tengerparthoz néztünk el. Először vonattal Genovaba utaztunk, onnan Santa Margherita Ligurere majd onnan hajóval eljutottunk az olasz riviérára Portofinoba. Minden elképzelésemet felülmúlta az a kis sziget, egyszerűen annyira gyönyörűnek véltem, hogy már majdnem elsírtam magam. Életemben először jártam a tengernél, de akkor is egy olyan kis szigeten lehettem, ami szerintem a világ legszebbjei közé van besorolva. 

DSC_0290.JPG

A harmadik hétvégén Torinóba utazunk, ahol egy kicsit megfagytam, és egy kicsit sokat költöttem. Alapból nagyon szeretem a hidegebb időjárást, de mindössze egy póló volt rajtam, és alig ha volt ott 10 fok, muszáj voltam kabátot venni. Torinóba a barátaimmal vásárolgattunk, ahol vettem egy gyönyörű kabátot, a Douglasnak sajátmárkás palettáját sikerült beszereznem, a Clarie’sben pedig életem legnagyobb hülyeségeit vettem meg. 

Nagyon élveztem ezt a három hetet, a szakmai gyakorlat is remek volt, köszönöm az iskolának ezt a nagyszerű lehetőséget, hisz rengeteg tapasztalatot szereztem, valamint olyan gyönyörű városokba látogattam el, ami eddig csak álom volt. 

 

Itt van az ősz, itt van újra

Eső, zivatar, szél, a fákról hulló narancssárga levelek, hideg idő, meleg pulcsi. Nagyjából én így jellemezném. Imádom az őszt, jobban mint a többi évszakot, talán leginkább a fenti felsorolás miatt, és úgy mint a télnek és a nyárnak, ennek is meg van a maga hangulata. A csodás barna színek, sötét ruházatok nagy hatással vannak rám ilyenkor. Valamint azt sem felejtsük el, hogy ott az ősz úgymond’ legnagyobb ünnepe a Halloween. Bár itt nálunk nem hagyomány ezt megünnepelni, én imádom. Három éve szinte csak azzal töltöm ezt a napot (ami mindig az őszi szünet első vagy második napjára esik), hogy ugye elsősorban tököt faragok, na azt elképzeli is nehéz, hogy ÉN milyen tököt tudok faragni, ezért idén inkább apukámra hagyom a dolgot. Kidíszítem a szobám, készítek egy bögre forrócsokoládét, és beteszek egy kevésbé ijesztő filmet – mivel utálom a horrort. Egyszóval ennek a napnak is megvan az a tipikus hangulata, amit sok ember nagyon szeret. 

autumnnn

A legtöbb ember, aki meghallja azt a szót, hogy szeptember elseje máris azon kapja a fejét, hogy iskola. Na igen, az ősznek bizony vannak hátrányai is, méghozzá a sulikezdés. Nem tudom mennyire mondható hátránynak, mások szemével írom a dolgot, mert nekem nincs gondom a sulival néha már igazából tökre örülök, hogy végre mehetek, mert valljuk be azért két hónapig otthon lenni, semmit sem csinálni, már unalmas. Aztán a suliban ott vannak a barátaid, akikkel el tudod hülyéskedni az egész napot, és addig sem gondolsz arra, hogy ha haza mész, máris fogatod a könyvet és tanulhatsz, na igen. Ami viszont előny, az amikor végre nincs tanulnivalód leülhetsz, és előveheted azt a könyvet, amit már vagy két hónapja szerettél volna elolvasni, de nem volt időd aztán most kaptál rá egy lehetőséget, és egész éjszaka csak azt olvasod. Na szerintem ez felemelő érzés. Aztán, ott vannak azok is akik értik és szeretik a divatot az csak örülhet, hisz ekkor mutassák be a 2017 tavaszi – nyári ruhakollekciókat is (new yorki, londoni, párizsi, milánói divathét) , amiről idén én sem szeretnék lemaradni. Persze, nem úgy értem, hogy ott leszek, csak így monitoron keresztül csodálom majd az új Balmain ruhákat. GOD. 

A SÖTÉT MÚLT

Tekerjünk vissza az időbe, ahhoz a részhez, amit múltnak nevezünk. Legtöbbször mi emberek azt mondjuk “szívesen megváltoztatnám a múltat” , de miért?  Egy kimondott, esetleg kimondatlan szó, vagy mondat miatt? Egy cselekedet, amivel fontos személyeket vesztettél el? A múlt örökké a részünk marad, mindig emlékezni fogunk arra, hogy kit bántottunk meg, és kit vesztettünk el. És a múlt segít abban, hogy rájöjj mi jó neked, és mi nem, hogy tanulj a hibáidból, és légy erősebb, hogy többet senki sem tudjon úgy megbántani, ahogy Ő tette. Megmutassa, hogy miben kéne megváltoznod, hogy előbb gondold meg mit akarsz mondani, s csak azután beszélj. Mennyi fájdalommal jár az, ha megbántanak, és amikor épp arra készülsz, hogy te is megbánts valakit gondolj arra, hogy az neked mennyire fájna az. Légy jobb ember attól, aki üres szavakkal támad téged. Sosem kell elítélni azokat az embereket, akik nem egy felemelő múlttal rendelkeznek, akik a mai nap szégyenlik azokat a dolgokat, amit akkor és abban az időpontban csináltak. Ők is megváltoztak. 

Jobb, ha nem feledkezünk meg a múltról, hanem okulunk belőle, különben a történelem könnyen megismételheti önmagát.

HGUJ

Bár még elég fiatal vagyok, és előttem az egész élet, eddig életem során nem volt egy olyan dolog sem, amire mára már úgy gondolnék, hogy megbántam. Persze voltak hibáim, a mai napig vannak, de hisz senki sem tökéletes. Mondtam dolgokat, bántottam meg szavakkal embereket,  akik utána jobban belém rúgtak, és magamra hagytak szinte egy életre.Ezek után még is én voltam, aki bocsánatért esedezett. Talán jobb is, hogy már nem az életem részei. Viszont, haa arra gondolok, hogy mi az, amit sajnos nem tettem meg, akkor és abban az időpontban, nos akkor rengeteg dolog van. Ez az a rész, amit megbántam. Sosem voltam szájhős, mindig csendben maradtam, amikor szidtak, bántottak és megaláztak. Sosem álltam ki magam mellett, mert mindig is fontosabbak voltak számomra azok az emberek, akiket szerettem, inkább őket védtem. De megváltoztam. Erősebb lettem pár fokozattal, és próbálok kiállni az igazam mellett, nehezen megy még, de lassan én is belejövök. 

make your dreams come true

Ki ne hallott volna arról a szóról, hogy bakancslista? Ami annyit jelent, hogy az ember feldobja a bakancsot, vagyis meghal. Ennek érdekében hosszú hosszú ideje a világon rengeteg ember ír bakancslistát, hogy mit szeretne csinálni, megválósítani, elérni az életben mielőtt meghal (pl. before i die i want to go Paris). Kinek ne lennének álmai? Mindenki álmodozik valamiről, valakiről. A legtöbb ember továbbra is álomként tekint rá, minthogy megvalósítaná. Rendben megértem, az anyagi helyzeteket, de egy álmot nem muszáj 18 – 20 évesen megvalósítani hisz ott áll minden fiatal előtt az élet. Tenni kell azért, hogy valóra váljanak az álmok.

Az elmúlt pár évben nem volt bakancslistám, csupán két nagy álmom volt. VOLT! Ugyanis tavaly mindkettő valóra vált. Az egyik az a One Direction – koncert volt, ami 2015 júniusában volt Bécsben . A másik nagy álmom pedig egy angliai utazás volt, és tavaly nyáron volt olyan szerencsém elutazni Londonba. Mindkét dologgal úgy voltam azelőtt, hogy á nem fogok eljutni se 1D koncertre se Londonba. Aztán hopp megtörtént, és olyan érzés, ami akkor fogott el, amikor tulajdonképpen rájöttem, hogy Jézusom valóra vált az álmom! Ezek után nem nagyon foglalkoztam az álmaimmal, nem gondoltam arra, hogy lenne még valami amit szeretnék megvalósítani, (persze mindkét álmomat a szüleim valósították meg, szóval hatalmas köszönet nekik!), aztán idén néztem a divat heteket, és annyira vágytam arra, hogy egyszer én is ott ülhessek, mondjuk a Dior vagy a Marc Jacobs egyik divatbemutatóján. Ezek után még nagyobb álmokat kezdtem el szövögetni, mint például elutazni Los Angelesbe, vagy New Yorkba, NYba inkább csak a divat miatt, hisz Carrie Bradshaw is ott kezdte a karrierjét, és ott lett egy befolyásos írónő. LA a filmek és a rengeteg híresség miatt, valamint annyira csodálatos lehet éjszaka az angyalok városa miként a fények megvilágítják az utcákat. Awww!  

Olyan hihetetlen dolgok vannak még a bakancslistámon, amiket szeretnék megvalósítani, vadabbnál vadabb elképzelések. Nagyon, nagyon szeretnék fesztiválozni, leginkább a magyarországi Sziget fesztiválra vágyom. Persze csak akkor mennék el nagyon szívesen, ha olyan előadók lépnének fel, akiket igazán szeretek. Nem szeretem annyira az elektronikus zenét, szóval a DJ-ket kihagynám. Ha pedig lehetőségem lenne rá, hogy egy nagyobb szabású, jobb fesztiválra jutnék el az mindenképp a Coachella lenne. Mert, miért is ne? Ezek mellett szeretnék elmenni a kedvenc előadóim koncertjére, gyönyörű európai városok nevezetességeit megnézni, tengernél végig nézni a naplementét, levelet kapni a Roxforstból, boldogan meghalni. 

Sosem kell foglalkozni azokkal az emberekkel, akik úgy gondolják, hogy nem tudod megvalósítani az álmaidat, ezeket az embereket hívjuk úgy, hogy irigyek. Tisztességes, ha egy idő után, főleg ha már felnősz te keresd meg magadnak a pénzt és eredj útnak, láss világot, persze jó az, ha a szüleid anyagilag besegítenek, de ne ők állják az egészet. Persze néha eléggé rögös út vezet el a célig, de érdemes tenni érte. Az sem rossz, ha vannak melletted olyan emberek, akik biztatnak, hogy sikerülni fog, hisz néha az ember egy centiméterre van attól, hogy feladja azt, amiért egészen idáig küzdött. Az utolsó dolog, ami a bakancslistámon van, az az, hogy jó munkát találjak, amiben jól érzem magam, valamint fizetés szempontjából is jó, ugyanúgy ezért is tenni kell. Nem csak ilyen vakmerő álmaim, de céljaim is vannak az életben. 

“Álmodj, amit csak akarsz, menj ahova szeretnél, légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!” – Paulo Coelho

MOZI : MEGNÉZTÜK -> SUICIDE SQUAD – ÖNGYILKOS OSZTAG

Augusztus 6: Spoiler mentes. Végre megnézhettem azt a filmet, amire évek óta várok. A DC Christopher Noal féle Batman filmek óta nem dobott piacra egy jó filmet sem, szóval ez olyan remény féleséget adott nekem. Bár a film elég kemény kritikát kapott, miszerint csak egy B kategóriás akció fantasy film lett. Ettől függetlenül nekem nagyon tetszett. Remeken bemutatták a karaktereket, főleg a SQ csapatot, köztük ugye Harley Quinnt, aki szerintem vitte prímet. Bár őszintén azt hittem Jokernek több szerepe lesz a filmben 10 percnél, Jared Leto nagyszerű színész, és tökéletesen hozta Joker karakterét, csak lehetett volna kicsit több belőle. Cara Delevingneból pedig kevesebb, mert 1. nem kedvelem, 2. nem jó színésznő. Rengeteg akciójelenet volt benne, és a sok robbantás, lövés miatt egyszer a fülem is bedugult a moziban. Az egyetlen bajom a filmmel kapcsolatban, az a főellenség volt. Nem kell hinni a kritikusoknak, mivel szerintem igen is nagyon jó filmről beszélünk, (bár kinek hogy) én ajánlani tudom.

Zene – Az örök kedvencek

Ha azt gondolod, hogy itt máris a One Directionről kezdek el prédikálni, tévedtél. A címről le lehet következtetni, hogy itt azokról az előadókról, zenészekről vagy éppen dalról szeretnék írni, ami tényleg az évek során belém rögződött, és egyszerűen imádom őket. Ebben az esetben ide sorolnám az amerikai ‘rock’ bandát a The Frayt. Nagyon hosszú ideje ismerem őket, és rettenetesen imádom azt a zenei stílust, amit képviselnek. Azokat a lenyűgöző dalszövegeket, dalokat, amiket ők alkottak / alkotnak. Rengeteg mondanivaló van a dalaik mögött, és nagyon sajnálom, hogy az évek során eltűnt a nevük, pedig a mai napig remek zenét készítenek. Remek együttes, imádom őket. U.i.: Valamilyen oknál fogva csak az ő dalaikat tudom hallgatni, ha valamilyen romantikus könyvet olvasok. Oppss. 

Hat, vagy hét éves lehettem, amikor megtaláltam azt a személyt, akit bálványozhatok, imádhatok, és az nem más volt, mint Avril Lavigne. Igen, ő volt kiskoromban a legnagyobb kedvencem. Imádtam a stílusát, annyira odáig voltam a rózsaszín tincsért a szőke hajába, hogy minden áron én is olyant szerettem volna, de sajnos ez a mai napig nem jött össze. Akkoriban még nem volt internetem, szóval már nem is tudom honnan szereztem meg a dalait, de tisztán emlékszem amikor anyukámmal iskolába menet a fülessel a fülembe azt a dalát énekeltem, hogy ‘hej hej ju ju’ (a dal címe Girlfriend) csak ennyit tudtam a szövegből, és biztos mindenki hülyének nézett miközben csak ezt énekeltem, de nem érdekelt. Rengeteg poszter volt a falamon róla, és sosem felejtem el milyen szívfájásom volt akkor, amikor a Bravo magazin egyik számában arról olvastam, hogy Budapesten fog koncertezni, és én nem lehetek ott. Talán még sírtam is. Bár mostanában már nem hallgatom annyira az új zenéit, a My Happy Ending, Complicated, Sk8er Boi, Girlfriend, When You’re Gone és a Whis You Were Here örök kedvencem marad. 

Szerintem senkinek sem kell bemutatni Ron Weasley zenei hasonmását, aki nem más, mint Ed Sheeran. Ő az, akinek a zenéire alszom el nap mint nap. Mindössze két albumot adott ki, mindkét album összes dalát kívülről fújom. 2011-ben ismertem meg a Kiss Me című dalával, és Úr Isten, az az érzés amikor azt a dalt először végig hallgattam, majd értelmeztem a szövegét. Olyan mély nyomokat hagy az emberekben ennek a srácnak a dalai (gondolj csak a Thinking Out Loudra – nemhiába nyerte meg az idei Grammy gálán a legjobb dalnak járt díjat). Bár még nem voltam szerelmes, és nem tudom milyen annak lenni igazán. Ő azonban tökéletesen leírja milyen jó érzés benne lenni, viszont azt is, milyen rossz az amikor elveszíted azt, akit szerettél. Őszintén ír az érzéseiről, bár néha sok fantáziát használ, nagyon tetszik az is amikor elég nyersen fejezi ki magát. Bakancslistámon van az, hogy egyszer élőben hallhassam a kedvenc dalaimat tőle. Remélem egyszer megvalósul. 

song.jpg


Ha egy dal a kedvenceddé válik, az nyilván nem azért lesz, mert rettenetesen jó a ritmusa, mert egy idő után azért el kezded unni nem? Viszont, ha egy olyan dalt válik a kedvenceddé, aminek érted a szövegét, és megérted miről szól, azt ugyanolyan lelkesedéssel indítod el a zenelejátszón egy év után is, mert minden egyes másodpercét élvezed. Imádom a könnyed, lassú hangzású dalokat, akusztikus gitár és zongora kísérettel, amik meg tudják nyugtatni az ember viharos lelkét és elméjét. Rengeteg olyan dal van, ami hatalmas benyomást tett rám. Ami abszolút ide tartozik az a Kodaline All I Want című dala. Hallgassátok meg, és megértitek. Aztán a Snow Patrol Chasing Cars dala, James Bay Let It Go ismert dala, vagy éppen a Not Today az Imagine Dragonstól. Az ilyen dalokat, zenéket szeretem igazán. 2016-ban nem tudsz elmenni egy Justin Bieber vagy Taylor Swift dal mellett, mert szinte az arcodba nyomják, és muszáj végighallgatnod, aztán már csak azt veszed észre, hogy kedveled az adott dalt, aminek igazából értelme sincs, de hát itt tartunk. Bár azok a dalok, amiket fent felsoroltam, nem ma íródtak meg, és némelyik igen régi dal, ha egy nyugodt estére vágysz csak hallgass ilyeneket.